Hofi Géza

From Fallia

(Difference between revisions)
Line 33: Line 33:
Tudod? Nem döglöttek meg még mindannyian. Van olyan mocsok aki még most is.. Tudod? Ja!  
Tudod? Nem döglöttek meg még mindannyian. Van olyan mocsok aki még most is.. Tudod? Ja!  
Címet tudja.. Papírja van.. Ceruzája van.. Főjelent. Kész! Tudod ez a három már elég indok, nem?"
Címet tudja.. Papírja van.. Ceruzája van.. Főjelent. Kész! Tudod ez a három már elég indok, nem?"
 +
</pre>
 +
 +
==Kabaré részletek==
 +
<pre>
 +
Nagy H val
 +
 +
Kedves közönség, hölgyeim és uraim, most jut eszembe, még el sem
 +
mondtam azt, hogyan kerültem ezekre a decckákra, ami itt jelenleg
 +
linóleum. Mindegy, lemezen nem látszik.
 +
Szóval, felkerestem Szendrő Józsi bácsit a Fészek klubban, éppen ott a
 +
kerthelyiségben ebédelt. Mondom neki, hogy "Tiszteletem, direktor úr
 +
kérem, szeretnék színész lenni" – Azt mondja: "Most, vagy megvárja míg
 +
lenyelem?" – Mondom: "Hát csak nyugodtan tessék
 +
megebédelni, nem sürgős nekem, persze. Nyugodtan, tessék
 +
csak!" – Aztán fölkeltünk az asztaltól . . . estefelé, és ahogy
 +
megyünk ki a kerthelyiségből Józsi bácsinak ideesett egy
 +
makaróni, ide rá, az ingre. Azt mondja neki a pincér: "Művész
 +
úr kérem, egy makaróni van az ingén!" – "Na és? Ki van fizetve,
 +
nem?!?"
 +
Na, aztán felmentünk az első emeleti előadóterembe, azt mondja Józsi
 +
bácsi: "Na, mutasson valamit!" – " Inkább tessék kérdezni" – "Na, mondjon
 +
valami vidám verset!" – "Khm . . . Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én"
 +
– "Meg fogok szakadni a röhögéstől!" – Hát, azért én mondtam a verset, ott
 +
tartottam, hogy: "Fülembe forró ólmot öntsetek!" – " Az enyimbe is! Ölég!"
 +
– Abbahagytam – "Éneköljön!" – Éneköltem – "Ölég!" – Abbahagytam –
 +
"Táncoljon!" – Tánco' – "Ölég!" – Abbahagytam – "Idefigyeljen! Magába'
 +
valami mocorog. Ez vagy tehetség, vagy kukac! Maj’ kiderül. Idefigyeljen!
 +
Leviszem magát a debreceni Csokonai Színházhoz. Adok magának 1300
 +
forintot egy hónapra. Ölég?" – Hát, mondom: " Holnapra igen, de mára még
 +
kéne valami" – Azt mondja: " Aztán, hun fog lakni?" – Mondom: " Miért, hát
 +
lak'?" – "Lakás, az nincsen" – Hát, mondom: "Akkor az állomáson, a
 +
váróteremben" – "Ez az! Ilyen színész köll nekem! Ez az! Akkor, akkor a
 +
gázsija 1400!" – Mondom: "Józsi bácsi, hirtelen most miért emelt nekem száz
 +
forintot?" – "Miért? Há', száz forint köll a peronjegyre . . ."
 +
"Aztán mondja csak, hogy híjják?" – Mondom: " Hoffmann Géza" –
 +
"Hoffmann?!? Haaa . . . Mi maga, képkeretező?" – Mondom: "Dehogy vagyok
 +
képkeretező!" – "Na-na! Még lehet . . . Na de, ez a név, ez nem jó!" – "Józsi
 +
bácsi, de idáig . . ." – " Idáig jó volt, most már nem jó!" – "De hát mér'?" –
 +
"Mér'-mér'? 1400 forintért lefoglalja az egész plakátot . . . Valami, valami
 +
rövidebb nevet vegyen föl!" Nahát, akart mindenki segíteni a színháznál, mi
 +
legyen a nevem. Volt egy szakember, aki szintén akart segíteni, nevét nem
 +
mondom meg . . . nincs! Jól van, egy-kettő ismeri . . . Na, szóval azt mondja
 +
nekem, hogy: "Kérlek szépen, legyen a neved mondjuk . . . H-val . . . ööö,
 +
ümm, ööö, ümm, ööö, aaa, ümm, ööö . . . Harmat Géza!" – Azt mondja Józsi
 +
bácsi: "Nem jó! Ez a gyerek, ez parodista akar lenni, nem pedig virágénekes!
 +
Nem jó! Valami, valami más neve legyen!" – Akart segíteni a színház
 +
titkárnője is, aszongya: " Minek itt problémázni ennyit? Vegye fel a felesége
 +
nevét!" – "Ez az! Hogy híjják az asszonyt?" – "Voncsák Margit" – "Nem jó!"
 +
– Mondom: "Józsi bácsi engem a gimnáziumban úgy becéztek . . ." –
 +
" Gimnázium?!? Ó, ne dicsekedjen!" – " Nem, tényleg, engem úgy becéztek,
 +
hogy Hofi, hadd legyek én Hofi!" – "Nem jó!" – "Józsi bácsi, próbálja egymás
 +
után elmondani háromszor-négyszer, hátha megtetszik közben" – Azt
 +
mondja Józsi bácsi: "Hhhö, hhhööö, hhhöööhhö . . . Jól van, rendben van!
 +
Legyen!"
 +
Na, mindjárt elkezdik legépelni a nevemet, két f-fel és ipszilonnal –
 +
Aszongya Józsi bácsi: "Ne ipszilonnal, kezicsókolom, i-vel!" – Krrr . . .
 +
Kivették a papírt a gépből, leírták két f-fel és i-vel – "Ne két f-fel,
 +
kezicsókolom, egy f-fel!" – Krrr . . . Kivették a papírt a gépből, legépelték egy
 +
f-fel és i-vel, és már ideges volt a gépírónő: "Direktor úr, óhajt még valamit?"
 +
– "Hogy a fenébe ne!?! Az elején nagy H-val!!!"
 +
 +
Hofi, 1970.
 +
Első menet – Copyright © 2001. Hungaroton
</pre>
</pre>

Revision as of 20:43, 14 April 2006

Hofi Géza az egyik legkedveltebb és legismertebb magyar humorista volt.

crusader: 2001 okróberében Tomeeval megpróbáltunk ejutni a Madách kamarába, h megnézzük végre előben is a műsorát. A jegypénztár előtt 2 utcányi sor áll!! Nem hittünk a szemünknek. Májusnál korábbra nem lehettett jegyet kapni. Sajnos 2002 április 10-én Hofi Géza meghalt. Ekkor mi épp az albérletben ultiztunk. Ott kaptuk a hírt. Le voltunk súlytva.

Contents

Hofiról

Hofi Géza nemcsak humoráról, hanem közvetlen hangvételéről is híres. Talán ő volt az elso, aki a színpadról "letegezte" a közönséget, ezzel azonban nem váltott ki ellenszenvet, sőt, az emberek, sokkal inkább közülük valónak érezték a pódiumon megszólaló muvészt. - Te, figyelj haver! - ezzel kezdte minden gondolatát Hofi Géza éveken keresztül, és ez lett a címe az egyik legsikeresebb műsorának is.


Idézetek

Akácos Út...

/1977/

"Ha a bunkó elengedi magát, az úgy tud ártani..."

Hús-Mentesárú

/1982. május 29-31/

"Nevetsz most még. Várjál csak... Fogod te még mondani, hogy 
-`Hűű..azt hittem a Hofi viccelt!´
-`Azt hittem én is egy darabig...´"
"És mikor nincs villany?? Este! Hogy lássák, hogy nincs!!"
"Egyébként ez a névtelen feljelentés ez nálunk népi hagyomány. Tudod? Ez a sok szemét tetű...
Tudod? Nem döglöttek meg még mindannyian. Van olyan mocsok aki még most is.. Tudod? Ja! 
Címet tudja.. Papírja van.. Ceruzája van.. Főjelent. Kész! Tudod ez a három már elég indok, nem?"

Kabaré részletek

Nagy H val

Kedves közönség, hölgyeim és uraim, most jut eszembe, még el sem
mondtam azt, hogyan kerültem ezekre a decckákra, ami itt jelenleg
linóleum. Mindegy, lemezen nem látszik.
Szóval, felkerestem Szendrő Józsi bácsit a Fészek klubban, éppen ott a
kerthelyiségben ebédelt. Mondom neki, hogy "Tiszteletem, direktor úr
kérem, szeretnék színész lenni" – Azt mondja: "Most, vagy megvárja míg
lenyelem?" – Mondom: "Hát csak nyugodtan tessék
megebédelni, nem sürgős nekem, persze. Nyugodtan, tessék
csak!" – Aztán fölkeltünk az asztaltól . . . estefelé, és ahogy
megyünk ki a kerthelyiségből Józsi bácsinak ideesett egy
makaróni, ide rá, az ingre. Azt mondja neki a pincér: "Művész
úr kérem, egy makaróni van az ingén!" – "Na és? Ki van fizetve,
nem?!?"
Na, aztán felmentünk az első emeleti előadóterembe, azt mondja Józsi
bácsi: "Na, mutasson valamit!" – " Inkább tessék kérdezni" – "Na, mondjon
valami vidám verset!" – "Khm . . . Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én"
– "Meg fogok szakadni a röhögéstől!" – Hát, azért én mondtam a verset, ott
tartottam, hogy: "Fülembe forró ólmot öntsetek!" – " Az enyimbe is! Ölég!"
– Abbahagytam – "Éneköljön!" – Éneköltem – "Ölég!" – Abbahagytam –
"Táncoljon!" – Tánco' – "Ölég!" – Abbahagytam – "Idefigyeljen! Magába'
valami mocorog. Ez vagy tehetség, vagy kukac! Maj’ kiderül. Idefigyeljen!
Leviszem magát a debreceni Csokonai Színházhoz. Adok magának 1300
forintot egy hónapra. Ölég?" – Hát, mondom: " Holnapra igen, de mára még
kéne valami" – Azt mondja: " Aztán, hun fog lakni?" – Mondom: " Miért, hát
lak'?" – "Lakás, az nincsen" – Hát, mondom: "Akkor az állomáson, a
váróteremben" – "Ez az! Ilyen színész köll nekem! Ez az! Akkor, akkor a
gázsija 1400!" – Mondom: "Józsi bácsi, hirtelen most miért emelt nekem száz
forintot?" – "Miért? Há', száz forint köll a peronjegyre . . ."
"Aztán mondja csak, hogy híjják?" – Mondom: " Hoffmann Géza" –
"Hoffmann?!? Haaa . . . Mi maga, képkeretező?" – Mondom: "Dehogy vagyok
képkeretező!" – "Na-na! Még lehet . . . Na de, ez a név, ez nem jó!" – "Józsi
bácsi, de idáig . . ." – " Idáig jó volt, most már nem jó!" – "De hát mér'?" –
"Mér'-mér'? 1400 forintért lefoglalja az egész plakátot . . . Valami, valami
rövidebb nevet vegyen föl!" Nahát, akart mindenki segíteni a színháznál, mi
legyen a nevem. Volt egy szakember, aki szintén akart segíteni, nevét nem
mondom meg . . . nincs! Jól van, egy-kettő ismeri . . . Na, szóval azt mondja
nekem, hogy: "Kérlek szépen, legyen a neved mondjuk . . . H-val . . . ööö,
ümm, ööö, ümm, ööö, aaa, ümm, ööö . . . Harmat Géza!" – Azt mondja Józsi
bácsi: "Nem jó! Ez a gyerek, ez parodista akar lenni, nem pedig virágénekes!
Nem jó! Valami, valami más neve legyen!" – Akart segíteni a színház
titkárnője is, aszongya: " Minek itt problémázni ennyit? Vegye fel a felesége
nevét!" – "Ez az! Hogy híjják az asszonyt?" – "Voncsák Margit" – "Nem jó!"
– Mondom: "Józsi bácsi engem a gimnáziumban úgy becéztek . . ." –
" Gimnázium?!? Ó, ne dicsekedjen!" – " Nem, tényleg, engem úgy becéztek,
hogy Hofi, hadd legyek én Hofi!" – "Nem jó!" – "Józsi bácsi, próbálja egymás
után elmondani háromszor-négyszer, hátha megtetszik közben" – Azt
mondja Józsi bácsi: "Hhhö, hhhööö, hhhöööhhö . . . Jól van, rendben van!
Legyen!"
Na, mindjárt elkezdik legépelni a nevemet, két f-fel és ipszilonnal –
Aszongya Józsi bácsi: "Ne ipszilonnal, kezicsókolom, i-vel!" – Krrr . . .
Kivették a papírt a gépből, leírták két f-fel és i-vel – "Ne két f-fel,
kezicsókolom, egy f-fel!" – Krrr . . . Kivették a papírt a gépből, legépelték egy
f-fel és i-vel, és már ideges volt a gépírónő: "Direktor úr, óhajt még valamit?"
– "Hogy a fenébe ne!?! Az elején nagy H-val!!!"

Hofi, 1970.
Első menet – Copyright © 2001. Hungaroton

Egyéb

"Az igazságból elveszett az i."

Külső Linkek

Hofi Géza</pre>

Personal tools