Pilinszky János

From Fallia

Contents 1 Előtörténet 2 Versek 2.1 Életfogytiglan 2.2 Van Gogh 2.3 Végkifejlet 2.4 Négysoros 2.5 Sztavrogin elköszön 2.6 Egy sírkőre 2.7 Én gyenge voltam 2.8 1970. október 14. 2.9 Újra József Attila 2.10 Augusztus 3 Idézetek

[edit] Előtörténet

Pilinszky János költészetével 1999 nyara környéként egy unalmas Forma1 nézés közben ismerkedtünk meg a Tier anyukája fennhatósága alatt lévő Feldebrői könyvtárban. Azóta néhány verse közmondás szerűvé vált köreinkben.

[edit] Versek

[edit] Életfogytiglan

Az ágy közös.
A párna nem.

[edit] Van Gogh

1

Ők levetkőztek a sötétben,
ölelkeztek és elaludtak,
miközben te a ragyogásban
sírtál és mérlegeltél.

2

Alkonyodott.
A rozoga melegben
papírközelbe ért a nap.
Minden megállt.
Állt ott egy vasgolyó is.

3

"Világ báránya, lupus in fabula,
a jelenidő vitrinében égek!"

[edit] Végkifejlet

Magam talán középre állok
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár. 

[edit] Négysoros

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

[edit] Sztavrogin elköszön

"Unatkozom. Kérem a köpenyem.
Mielőtt bármit elkövetnek,
gondoljanak a rózsakertre,
vagy még inkább egyetlen rózsatőre,
egyetlen egy rózsára, uraim." 

[edit] Egy sírkőre

Túlhevitett virágcsokor

[edit] Én gyenge voltam

Én gyenge voltam, kevés voltam,
nekem egyedűl az maradt,
hogy üdvödet szemmel kövessem. 

[edit] 1970. október 14.

Sírtam. Utána nedves volt a hátam,
gyûrt a ruhám és tömpe a kezem.
Prémet kivántam tagjaimra,
hogy amit ölelsz, az legyen,
mit minden igaz ölelés keres:
egy vadállat odaadása.

[edit] Újra József Attila

Te: bakája a mindenségnek.
Én: kadettja valami másnak.
Odaadnám tiszti kesztyûmet
cserébe a bakaruhának.

[edit] Augusztus

Miközben mint a porcelán
dereng a szüzek arca,
mi keringõzünk, levegõzünk
a fátyolos idõben.

[edit] Idézetek

• "A mű akkor kezdődik mikor önmagát kezdi írni."
• "A terveinkbe mindig belebukunk. Például egy nagyon megszervezett vacsora esetén... Ha esőből beesik egy társaság az nagyon jól tudja érezni magát."
• "Boldogságig lelassult pusztulás."
• "Bűn az minek nyomát is sikerül eltörölnünk."
• Gyónás után egy Pap Piliszkynek: "Édes fiam. Isten magát nagyon szeretheti, hogy ennyit szenvedett."
• "Azt hittük Thomas Mann beszél a korról. Aztán kiderült, hogy Kafka."
• "Mindaz botrány ami megtörténhetett, és mindaz szent ami megtörtént."
• "Minden önzésünk és rohadtásgunk ellenére menthetetlenül eggyek vagyunk."

Idézetek: Századfordító magyarok - Pilinszky János (1921-1981) Filmidő